Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Faljuk fel az őszt

Szerencsémre mondhatom, van egy szupernagyi a családban akinek a kert az élete. Sok-sok finom zöldség és gyümölcs terem ott, így hát egy kis beszerző akció is történt a hétvégén, mégis mi az, amivel ezt az új életmódot kezdjem.
Elsőként olyan ételre gondoltam, amit amúgy is szoktam készíteni, maximum kicsit felturbózom, hogy laktatóbbá váljon. No de ezt megelőzően még vasárnap megsütöttem életem első gluténmentes kenyerét, ami az kell hogy mondjam, egészen finomra sikeredett. Pirítva eszem, így inkább hasonlít lisztes társaira, de kellemes ízvilág fogadott.

Október elseje tehát a kezdete ennek az életmódnak, és be kell, hogy valljam, ha itt lesznek az ünnepek, én bizony fogok falni sütit is és húst is, de csak azalatt a pár nap alatt.
Térjünk a tegnapi, október 1-i napomhoz, mit ettem és hogy készítettem el.

2018.10.01.
Reggeli: gluténmentes pirított kenyér fűszeres avokádókrémmel

A kenyér a Glutenix lisztkeverékéből készült, mindent a leírásnak megfelelően csináltam. Nekem annyi könnyebbségem van, hogy rendelkezem kenyérsütőgéppel, így a hozzávalókat csak "összedobom", majd a piszkos munkát a gép elvégzi.

Avokádókrém pedig rém egyszerű történet. Miután félbevágtam és kikanalaztam a belsejét, egy villa segítségével összenyomkodtam, tettem hozzá ízlés szerint borsot, sót és egy kevés csili paprika őrleményt, és voilá, kész a reggeli.
 

A kávé illatáról pedig kétség kívül nem tudok lemondani, így azt kókusztejjel fogyasztottam.
Be kell hogy valljam, kopogott a szemem 2 óra múlva, de mivel korábban már tartottam diétákat, így biztosra vettem a maradék 1-2 óra simán eltelik, főleg hogy van egy togyogó a házban. :-)

Ebéd: előfőzött majd pirított spenótos cékla dióval

Hozzávalók:
4 közepes fej cékla, amit érdemes előző este megfőzni kb 1,5 órán keresztül
2 marék friss spenótlevél
1 marék dió

bors
fokhagyma
kókuszzsír


Az előzőleg megfőzőtt céklát nagylyukú reszelőn lereszeljük, majd kb. fél e.k. kókuszzsíron elkezdjük pirítani. Levet folyamatosan fog ereszteni, de egy idő után ez szépen elfő.


Amikor már érezzük a kissé édeskés cékla illatát, rádobjuk a két marék spenótlevelet és összerottyasztjuk őket.
Ezután jöhet az apró darabokra tört dió, majd tálalhatjuk is.


Ez az az étel, ami tényleg telít, energiával tölt fel, szinte késő estig észre sem vettem, hogy éhes vagyok.

Vacsora: ez most nem lett túl fantáziadús, ugyanis egy szál sárgarépát és egy almát lakmároztam kis marék pisztáciával egybekötve. (A mag tilalmat nem tudom megállni, imádom a magokat)

Nos, ez volt a hétfői menüm, a mai nap jóval kreatívabb voltam, így azzal jelentkezem hamarosan.

Jó étvágyat!


Tovább 0

Vegán leszek?

Történetem még tinédzser koromba hajlik vissza, amikor egy nap a sok-sok húsfogyasztás miatt úgy döntöttem, már pedig én többé nem eszem állatot. Szépen tartott ez a folyamat egy évig, míg nem közölték velem, hogy elég nagy egészségügyi problémákkal küzdök. Így diétát, húsfogyasztást és mindenféle étkezési baromságot kellett betartanom. Rendbe is jöttem, szültem gyermeket, majd az akkori ismert betegségeim fellángoltak, és még társult hozzájuk 2-3 adagnyi, csak így a harmincas éveim elején. Végülis is lassan de biztosan már középkorúvá válok, nem?

vegán gluténmentes laktózmentes tejmentes


No de itt a lényeg az, hogy mennyi minden szemetet ettem eddig, pedig odafigyeltem, vettem magamnak táplálékkiegészítőket, és bár igaz, 5 kiló plusz van rajtam, nem igazán akar az már mozdulni se jobbra, se balra. Ennek okán én felkerestem egy szuper orvost, aki közölte, hogy a jelenlegi egészségügyi állapatom mellett nekem még Hashimoto-m van, és igenis kezdjek el szépen a felírt étrendkiegészítőkön túl életmódot, étkezési szokásokat változtatni. Néztem mint borjú... Nem elég, hogy IR-esként számolgattam a szénhidrátokat, még jön egy pajzsmirigy gyulladásos betegség? Igazából vállat vontam, de későbbi processing során rájöttem, hogy ez az, amit eddig nem mondott ki senki, pedig minden tünetem egyben van...
Nos, a lényeg a következő:

- gluténmentes
- tejmentes
- halmentes
- sertés - és marhamentes étkezés
Lehet enni csirkét ( félévente egyszer ha eszem, mert ki nem állhatom). Ezenkívül a zöldségek nagyja fogyasztható, ellenben a gyümölcsök tiltottak, ahogy a magok és más finomságok is.

vegán gluténmentes laktózmentes tejmentes


Szeretek kísérletezni, na de ennyire?
Fejtörést okozott a feladvány, míg végül rájöttem, hogy bár tejtermék nélkül simán elélek, azért a napi szalámi adagomról nem szívesen mondanék le. De hogy csirkét egyek? Azt már nem!
Így jött a felismerés, bizony, ez egyenes út ahhoz, amit anno kezdtem, csupán még szigorúbb követelményekkel, továbbá azzal a lehetőséggel, hogy jelenleg ezernyi alternatíva van a piacon, nem úgy, mint 10 éve.
Egyszóval vegán életmódot kell, hogy folytassak. Nem kényszer, mert az én testem, és én döntöm el mire vagyok képes, de kísérlet gyanánt nagyon is érdekes a számomra.
Vajon meddig bírom? Miket tudok kihozni egyáltalán ebből az egészből?
Meglátjuk, mindenesetre nyitottan állok elébe.
A mai napom, mint jelképes első nap így október 1.-i dátummal elindultam az utamon, megnézzük, hová jutok, és természetesen feltöltöm a recepteket, tapasztalatokat.
No meg novemberben konzultáció, van egy hónapom átállítani magam, és megnézni, milyen eredménnyel teljesítek az orvosi kontrollon, mert inkább ez, mint a rengeteg hormon és gyógyszer. Van azokból így is elég a konyhai fiókban.


Tovább 0

Say somtehing

Minden mentes vagyok. Politikailag, életmódilag és hozzáállásilag. Saját tapasztalataim útján próbálom élni az életem, és okulni abból, amit elrontottam. Mégis az ember az utcán járva fel-fel eszmél bizonyos telefonbeszélgetések foszlányaira, vagy éppen a járókelők csevejére.

Itthon mindenki panaszkodik, szomorú és sanyarú sorsú. Senkinek sem jött össze az élet, bezzeg a Tóth Pistáéknak még a fűje is zöldebb, mind a miénk. De nem is értem, hiszen a nagy TV-ben csak az jön vissza, hogy milyen fasza a magyarok élete, megvannak védve a határaink és a bérek, sőt a munka lehetőségek tárháza is növekszik napról napra. Elsöprünk mindenkit, és rohadtul fejlődő ország révén mi leszünk majd ténylegesen Európa közepe.

Na ja. Csak éppenséggel a kis szaros életünket úgy féltjük, hogy még attól is tartunk, hogy Gizi néninek beszóljunk amiért a húst klopfolja minden vasárnap reggel 8-kor a 10-es panelben felettünk, mikor végre aludhatnánk.

Ismerős?

Persze hogy az. Én nem tudom mi történik itt, de kezd kiakasztani. A minap hallottam egy beszélgetést, amint egy hölgy telefonál egy ismerősének és az állásinterjú részleteiről számol be.

- Bruttó 170.000 Forintot ígértek, végülis nem is a fizetéssel lenne a bajom...
Majd folytatta a monológot. Szegény magát is vigasztalta az eszmefuttatás során.
Komolyan, de komolyan... Tegye a szívére a kezét az, aki ezzel a pénzzel elégedett lenne! Nincs az az isten. Én sem kacsaforgó palotában élek és nem egy Maserati tulajdonosa vagyok, de azért mégiscsak adni kell enni a családnak, a gyereket foglalkoztatni, rezsit fizetni és még sorolhatnám. Mégis akkor a fent említett összegből hogyan? 
A magyar ember miből él főleg? Hitelből... Na de így?

Ezzel érezze magát mindenki megtisztelve, hogy egyáltalán bejelentett bruttó 170 ezre van? Lehetséges, ha anyu és apu még segít, netán náluk él az ember, akkor futja aztán mindenre, de számomra felháborító, hogy a nagy multi láncok pénztárosai is többet keresnek a reklámok szerint, mint az átlag. De nyílván ebbe is beleütközünk, amikor a boltocska előtt szembetalál minket a tábla, hogy bruttó 180 ezerért lehetsz pénztáros hétfőtől vasárnapig napi 10 órában.
Nincs munkaerő, nincs munka és mindenki csodálkozik, hogy határon túl bontogatják a szárnyaikat?


Talán valamit tenni kéne. A multi nagy százalékban kizsigerel, ha elmész E.V.-ba akkor semmi nyugdíj, ha a kölökkel otthon maradsz három évig akkor hasznavehetelten vagy és kezdhetsz mindent előről.
Hiába tanultál egyetemen vagy épp főiskolán, hiába van szakképesítésed, rikta százalékok egyike, hogy tudsz is olyan szférában dolgozni ahol ezt kamatoztatni tudod. Csak magadra számíthatsz és arra, milyen hosszú a nyelved, meddig ér el a popóig, mert akkor vagy érdemes bármire is.

Ez van itthon, na meg az agymosás, nekünk milyen jó. Csak a végén nehogy odajussunk, hogy nagyszülőként már az unokák nem hozzánk jönnek látogatóba, hanem nekünk kell kiutazni hozzájuk.


Tovább 0